Március 8.: ma van a Nemzetközi Nőnap! Tudtad, hogy macskákat is bevetettek a nők választójogáért folytatott küzdelemben?

Világszerte, minden év március 8. napján ünnepeljük a Nemzetközi Nőnapot; a női egyenjogúság és a nők emberi jogainak világnapját. Az első március 8-ra eső ünnepnapot Lenin hirdette meg 1922-ben, és az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete) tette hivatalossá 1975-ben. Az ünnepnap gyökerei azonban korábbra nyúlnak vissza, a nőjogi törekvések letörésére pedig egy ponton még macskákat is bevetettek.

Az első női megmozdulás, ami meg se történt

Az elterjedt mítosz szerint az első kifejezetten nők által szervezett megmozdulás 1857. március 8-án zajlott New Yorkban, amikor negyvenezer textil- és konfekcióipari munkásnő jobb munkakörülményekért, béregyenlőségért és a munkaidő csökkentésért szervezett sztrájkot. Ez azonban valójában nem történt meg, a sztrájk történetét valószínűleg az 1950-es években terjesztették el az Egyesült Államokban azért, hogy a nemzetközi nőnapot leválasszák szocialista gyökereitől.

Az első nemzeti nőnap

A nemzetközi munkásmozgalmak fejlődésével és terjedésével a nők emancipációra való törekvése is szárba szökkent, ennek eredményeként 1866-ban az I. Internacionálé (Nemzetközi Munkásszövetség) kongresszusa határozatot fogadott el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Ezzel nagy ütést kapott az addig általánosnak számító felfogás, mely szerint a nők helye otthon van, a háztartás vezetése és a gyermeknevelés a feladatuk.

1889-ben, a II. Internacionálé alakuló közgyűlésén Clara Zetkin, német származású szocialista politikus, a szocialista nőmozgalom egyik szervezője megtartotta a nők felszabadítását célzó, híres beszédét. Felszólásában a nők munkához való joga, illetve az anyák és gyerekek védelme érdekében emelt szót. Szorgalmazta továbbá a nők széles körű részvételét az országos és nemzetközi eseményeken.

1908. március 8-án a tűkereskedelemben dolgozó női munkások végigvonultak a New York-i Lower East Side-on, így tiltakoztak a gyermekmunka és a rossz munkakörülmények ellen, valamint követelték a nők választójogát. A következő évben, 1909. február 28-án, az amerikai szocialista párt megszervezte az elő, ekkor még csak nemzeti nőnapot az Egyesült Államokban.

Az első nemzetközi nőnap

1910-ben, Koppenhágában a II. Internacionálé VIII. kongresszusán Clara Zetkin kezdeményezésére született határozat a nemzetközi nőnapról, a pontos dátum meghatározása nélkül. Az első nemzetközi nőnapot 1911. március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban ünnepelték meg.

A nőnap dátuma az oroszországi nők 1917. március 8-án tartott tüntetése nyomán vált véglegessé, akik a fronton harcoló katonák érdekében vonultak utcára, kenyeret és békét követelve. Az megmozdulás láncreakciót idézett elő, ami végül II. Miklós cár lemondásához vezetett, az ezt követően alakult kormány pedig már szavazójogot biztosított a nőknek. Vlagyimir Lenin 1922-ben március 8-át nemzetközi nőnappá nyilvánította, hogy tisztelegjen a nők szerepe előtt az 1917-es orosz forradalomban.

Nőnap Magyarországon

A magyarok már meglehetősen korán, 1913-ban csatlakoztak a nőnapi mozgalomhoz (ekkor még az Osztrák-Magyar Monarchián belül). Ebben az évben az Országos Nőszervező Bizottság röplapokat osztott a nők jogainak védelmében, 1914-ben pedig megünnepelték az első nőnapot, országszerte nőnapi rendezvények szervezésével. A második világháború után a baloldali pártok egymással versengve rendeztek nőnapi eseményeket, nem kifejezetten a nőket ünnepelve, inkább munkásmozgalmi nőharcosokként a kapitalizmus elleni harcra használták fel őket. A Rákosi-korszakban szovjet mintára a nőnap ünneplése kötelezővé vált, és az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnapot 1948-tól, szovjet mintára március 8-án tartották meg. A rendszerváltást követően a nőnap Magyarországon is elvesztette eredeti munkásmozgalmi hangulatát.

Az első hivatalos nemzetközi nőnap

Az első hivatalos március 8-i nemzetközi nőnapot az 1975-ös nők nemzetközi éve keretében ünnepelte az ENSZ, majd két évvel később, 1977 decemberében a szervezet közgyűlése határozatot fogadott el a nők jogainak és a nemzetközi béke napjának kihirdetéséről.

Macskákkal a nők választójoga ellen, majd mellette

A nők jogegyenlőségért folytatott küzdelme talán sehol sem váltott ki olyan heves ellenállást, mint az Amerikai Egyesült Államokban és Angliában a XIX. század végén, illetve a XX. század elején. Kevesen tudják, hogy ezekben az országokban a nők választójogáért (és jogegyenlőségéért) küzdő szüfrazsett mozgalmak elleni harcban macskákat is bevetettek. Legalábbis szimbolikusan. Akkoriban ugyanis a macskák a nőket, illetve a hagyományos, családi otthont szimbolizálták, ezért a választójog-ellenes karikatúrákban és képeslapokon a macskákat használták fel arra, hogy a szüfrazsetteket infantilisnek, politikai szerepvállalásra alkalmatlannak mutassák be. Azt üzenték, hogy a nők kényesek és egyszerűek, mint a macskák, és nők szavazati joga ugyanolyan abszurd, mintha a macskák szavazhatnának.